KARDIOLÓGIA

A mátészalkai Solaris Medical magánklinika kardiológiai szakrendelése korszerű vizsgálati lehetőségekkel és tapasztalt szakorvosi háttérrel segíti a szív- és érrendszeri panaszok hatékony kivizsgálását. Legyen szó megelőzésről vagy már fennálló problémák kezeléséről, célunk a biztonságos, személyre szabott ellátás.

A kardiológia, más néven szívgyógyászat, az a szakterület, amely a szív és a vérkeringés működésével, valamint a veleszületett és szerzett szívbetegségekkel foglalkozik. Célja nemcsak ezen betegségek diagnosztizálása és kezelése, hanem a szív- és érrendszeri problémák megelőzése is, hogy javítsa a betegek életminőségét és csökkentse a szívbetegségekből adódó kockázatokat.

Szolgáltatások

• Kardiológiai szakvizsgálat
• EKG (elektrokardiogram)
• Terheléses EKG (stressz EKG)
• Echokardiográfia (szívultrahang)
• Holter EKG monitorozás
• ABPM (Ambuláns vérnyomás monitorozás) vizsgálat
• Vérnyomásmérés
• Laborvizsgálatok
• Konzultáció és kontrollvizsgálatok

Vizsgálat előtt

A kardiológiai vizsgálat előtt fontos, hogy a beteg tájékoztassa orvosát a szív- és érrendszeri panaszairól, például mellkasi fájdalomról, légszomjról, szédülésről, szívritmuszavarról, vagy korábbi szívbetegségekről. A vizsgálat előtt ajánlott pihenni, kerülni a stresszt és a fizikai megterhelést, különösen akkor, ha terheléses EKG vagy más, erősebb aktivitást igénylő teszt is szerepel a vizsgálatban.

A vizsgálat menete

A kardiológiai vizsgálat során a szakorvos először részletesen kikérdezi a beteget a panaszairól, amelyek középpontjában a mellkasi fájdalom, légszomj, szívverés gyorsulása vagy szabálytalansága, valamint egyéb szívvel kapcsolatos tünetek állnak. A kardiológus megméri a vérnyomást és pulzust, majd EKG-t készít, hogy feltárja a szív ritmusát és esetleges szívritmuszavart. Ezt követően szívultrahang (echokardiográfia) segítségével részletes képet kap a szív működéséről, a szívizom állapotáról, valamint a billentyűk és erek állapotáról.
Amennyiben a szakorvos szükségesnek látja, további diagnosztikai vizsgálatok is elvégezhetők, mint a terheléses EKG (ergometria), amely a szív terhelhetőségét és a szívreakciókat méri különböző intenzitású fizikai aktivitás során. Ha a szakorvos hosszú távú szívmonitorozást tart szükségesnek, akkor a 24 órás Holter-EKG és vérnyomás monitorozás (ABPM) javasolt, amelyek lehetővé teszik a szív és a vérnyomás folyamatos nyomon követését a mindennapi tevékenységek közben.

Vizsgálat után

A vizsgálati eredmények alapján a szakorvos részletesen tájékoztatja a beteget a diagnózist illetően, és személyre szabott kezelési tervet készít. A kezelés célja a szív- és érrendszeri állapot javítása, a szív terhelhetőségének növelése és a beteg életminőségének javítása. A kezelési lehetőségek közé tartozhat gyógyszeres terápia, életmódbeli tanácsadás, esetleg rehabilitációs kezelések, valamint a szívbetegségek megelőzésére irányuló további eljárások.

Mikor érdemes kardiológushoz fordulni?

Kardiológushoz érdemes fordulni, ha valaki szív- és érrendszeri panaszokat tapasztal, amelyek tartósan fennállnak vagy súlyosbodnak. Az alábbi tünetek és állapotok indokolhatják a szakvizsgálatot:

• Mellkasi fájdalom vagy nyomás
• Légszomj, különösen fizikai megterheléskor
• Szívdobogásérzés, szapora szívverés
• Szédülés, ájulás
• Fáradékonyság, indokolatlan kimerültség
• Lábdagadás, ödéma
• Szívritmuszavarral kapcsolatos panaszok
• Magas vérnyomás, amelyet nem sikerül megfelelően kezelni
• Korábbi szívinfarktus, szívbetegség vagy családban előforduló szívproblémák
• Tünetek, mint például éjszakai légzéskimaradás (alvási apnoe)

Hogyan működik a terheléses EKG vizsgálat?

A terheléses EKG vizsgálat során a szív elektromos aktivitását figyelik fizikai terhelés közben, hogy felmérjék, hogyan reagál a szív a megnövekedett oxigénigényre és esetleges szívbetegségeket tárjanak fel.
A vizsgálat előtt a páciens kényelmes ruházatban érkezik, és felhelyezik rá az elektródákat. Először nyugalmi EKG-felvételt készítenek, majd a páciens fokozatosan növekvő fizikai terhelést végez futópadon vagy szobakerékpáron, miközben a kardiológus folyamatosan ellenőrzi az EKG-t, pulzust és vérnyomást. A terhelés befejezése után pihenés következik, és az orvos az eredményeket azonnal kiértékeli.
A terheléses EKG segíthet a koszorúér-betegségek és szívritmuszavarok diagnosztizálásában, valamint a páciens fizikai teljesítőképességének felmérésében. A vizsgálat biztonságos környezetben zajlik, megfelelő szakemberek és eszközök mellett.

Hogyan befolyásolják a terheléses EKG eredményét a szívbetegségek kezelésére használt gyógyszerek?

A szívbetegségek kezelésére alkalmazott gyógyszerek, különösen a béta-blokkolók, jelentős hatással lehetnek a terheléses EKG vizsgálat eredményére. Ezek a gyógyszerek módosítják a szív reakcióját a terhelésre, így befolyásolják a vizsgálati eredményeket és azok értelmezését.
A béta-blokkolók, amelyek gyakran alkalmazott gyógyszerek magas vérnyomás, szívritmuszavarok és szívelégtelenség kezelésére, csökkenthetik a szívfrekvenciát és a vérnyomást terhelés alatt. Emellett mérsékelhetik a szív oxigénigényét, ami megváltoztathatja az EKG-görbét. Ezek a változások csökkenthetik az EKG eltérések megjelenésének valószínűségét, így elfedhetik a koszorúér-betegség jeleit. Ezért fontos, hogy a betegek tájékoztassák orvosukat a szedett gyógyszerekről a terheléses EKG előtt.
Más szívbetegségek kezelésére használt gyógyszerek, mint például antihipertenzív szerek vagy antiaritmiás gyógyszerek, szintén befolyásolhatják a vizsgálatot. Az antihipertenzív szerek módosíthatják a vérnyomásválaszt terhelés alatt, míg az antiaritmiás gyógyszerek hatással lehetnek a szívritmuszavarok megjelenésére vagy elnyomására a vizsgálat során.

Milyen kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el a kardiológus?

Az egyik leggyakrabban alkalmazott képalkotó vizsgálat a szívultrahang (echokardiográfia), amely a szív szerkezetét és működését vizsgálja, míg a transoesophagealis echokardiográfia (TEE) egy részletesebb képet ad, hiszen a nyelőcsövön keresztül végzik. A szív MRI és a kardio-CT további fontos vizsgálatok, amelyek a szívizom állapotát és a koszorúerek működését elemzik. A mellkasröntgen (MRTG) a szív méretének és alakjának felmérésére szolgál.
A szív elektromos aktivitásának vizsgálatára is különböző eszközöket alkalmazhatnak. Ilyen például a 24 órás Holter EKG, amely a szívritmust folyamatosan monitorozza, illetve a terheléses EKG, amely a szív működését terhelés alatt vizsgálja.
A vérnyomás ingadozásait a 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM) mutatja meg, míg a laborvizsgálatok, például a vérkép, koleszterinszint és troponin szint mérése segítenek a szívbetegségek kockázatának felmérésében.
Ezen kívül a kardiológus kérhet szívkatéterezést, amely közvetlenül a koszorúerek állapotát vizsgálja, illetve spiroergometriát, amely a szív és tüdő együttes terhelés alatti működését elemzi. Nukleáris kardiológiai vizsgálatok is alkalmazhatók a szívizom vérellátásának pontosabb felmérésére.

24 órás ABPM

Holter EKG